Belleville

Voilà, ma itt jártam!!- épp sikerült az első tavszi napsütéses napok egyikét elcsípni. De... nem voltam egyedül. Elkezdtek kattogni a kis fogaskerekek, hogyan tanulhatnék minél többet franciául, illetve minél autentikusabb forrásból- mert a Cité U-ben főként külföldi diákok laknak...
Persze egy kis brainstorming után kitaláltam, hogy majd keresek én beszélgetőpartnert! Pesten is láttam könyvtárakban hasonló felhívást, itt viszont ez már közismert lehetőség a nyelvtudás fejlesztésére. So, írtam pár franciának és németnek, hátha bejön és ma találkoztam is az egyikükkel.
Cyril, 32 éves, vállalati tanácsadó, civilben megszállott hegymászó és mellesleg tehetséges idegenvezető gondoskodott a délutánomról. Igazából nem volt kicsit sem furcsa a helyzet, megszoktam már a hasonló beszélgetéseket, hiszen itt hetente kötök új ismeretségeket.
Belleville-ben, a 19. kerületben találkoztunk és tettünk egy jó nagy sétát a környéken, ami nagyon egzotikus helynek mondható! Egymást érik a kínai és indiai boltok és éttermek, rengeteg érdekes dolog vár felfedezésre, itt egy egész napot is el lehet tölteni. Rengeteg különleges fűszert és gyümölcsöt, zöldséget láttam -mást úgysem eszem:P-, biztosan kísérletezem majd néhány recept alapján indiai ételek elkészítésével, mert ezek között sok a vegán étrend szerint fogyasztható. Igazából már kaptam ígéretet arra, hogy elmegyünk az indiai barátaimmal a Gare du Nord környékére alapanyagokért, utána pedig megtanítanak néhány fortélyra- már alig várom! Ma még azzal az elismerő megjegyzéssel is illették az ebédemet, hogy egész indiai kinézete van.. micsoda bók:) Pedig saját recept: hagymás-gombás-paradicsomos dinsztelt, fűszerezett alaphoz adtam paradicsomszószt, lencsét és quinoát. Ennyi, a lencse főzési idejét leszámítva 20 perc alatt kész.
Ugye, mire is nevel az élet- mindennap főzök! Kénytelen vagyok, mert csak így jutok hozzá olyan tápanyagokhoz, amik kompenzálják az állati eredetű fehérjék mellőzését. De ez az egyik legjobb dolog a világon -főzni, barátokat hívni, együtt vacsizni, közben beszélgetni.. tökéletes közösségformáló erővel bír. Az ember ilyenkor lebontja a maga köré emelt korlátokat, elkezd mosolyogni, figyelni a többiekre. Igazán szép közös élményekben van ilyenkor részünk.
Tehát titkos lelőhelyek felkutatva; tartalmas volt a séta és a beszélgetés újdonsült ismerősömmel- megbeszéltük, hogy találkozunk még, de előbb elmegy Barcelonába maratont futni és majd jelentkezik, ha túlélte:) Vicces..
Az estém sem telt viszont eseménytelenül- persze, ha az ember eltervezi, hogy végre nekiáll tanulni, behozza az elmúlt napok lemaradását, megjelenik Pablo! Szintén barát, Chiléből, és kiváló érzékkel hív vagy hívatja meg magát teázni, amikor épp nem lenne alkalmas... Legutóbb a hétvégén, amikor egy túl jól sikerült buli után egy teljes napig az ágyat nyomtam. Szintén teázni invitált, majd miután még a számítógépen két szónál többet sem voltam képes válaszolni, elkezdett faggatni, hogy haragszom-e rá, erre utolsó erőmmel röviden felvázoltam a helyzetet, hogy nem épp a legjobb formámban talált meg. Mindennek a tetejébe még át is akart jönni ápolni, de ez volt az utolsó dolog, amire abban az állapotban vágytam...
De ő ettől Pablo, én pedig még mindig nem tudok nemet mondani:P